Drága fiam!

Lassan írom ezt a levelet, mert tudom, hogy te csak lassan tudsz olvasni. Elköltöztünk. Sok baj volt a költözködéssel. A legnehezebb volt az ágy. A rakodók nem akarták föltenni a kocsira. Persze, sokkal könnyebb lett volna, ha apád nem fekszik benne. Apád egyébként jó álláshoz jutott. 500 ember van a keze alatt. Fűnyíró lett a temetőben. A nővéred eljegyezte magát azzal a fiúval, akivel már legalább három napja együtt jár. A fiú adott neki egy gyönyörű gyűrűt három hiányzó kővel. Az új mosógép még nem működik tökéletesen. Tegnap is beletettem négy gatyát, meghúztam a láncot, azóta sem láttam a gatyákat. A hugodnak ma hajnalban gyereke született. Még nem tudom, hogy fiú vagy lány, ezért azt sem tudom, hogy te most nagybácsi vagy nagynéni lettél. Az öcséd két hónapja egy bányában dolgozik. Most küldök neki néhány inget, mert azt írta, hogy egyváltásban dolgozik. A nagybátyád, aki a szeszfőzdében dolgozott, a múlt héten beleesett a kádba. Négy munkás utána vetette magát, hogy kimentse, de ő bátran küzdött ellenük. A testet elhamvasztottuk, három napig tartott, míg a tüzet eloltották. Most zárom soraimat, mert telefonálni kell a telefonosoknak, hogy két napja süket a készülékem. Szerető anyád

U.I.:A kert pénzt is el akartam neked küldeni, de mikor eszembe jutott, a boríték már le volt ragasztva.